Nyír-Clave -  - %menu_position%
Nyír-Clave -  - %menu_position%

Hulladékégetőket váltja fel

Környzetvédelem


Hulladékégetés és jogi szabályozása
Hulladékártalmatlanítás
Alapfogalmak
Az engedélyezési eljárás sajátos szabályai
A hulladék fogadása és átvétele
Az üzemeltetés sajátos feltételei
Légszennyező anyagok kibocsátási határértékei
Előírások a füstgáztisztító egységből származó szennyvízkibocsátásokra
Előírások az égetési tevékenység során keletkező hulladékokra
Szabályozás és ellenőrzés
Hulladékok kísérleti égetésére vonatkozó sajátos szabály
Hulladékok nyílt téri égetésére vonatkozó sajátos szabály

Érvek a hulladékégetők ellen


1. A hulladékégetés az „eldobós-gondolkodásmódot" igazolja.
Azt a látszatot kelti, hogy a hulladék „eltüntethető" vagy gazdaságosan ártalmatlanítható, így tehát nem kell visszafognunk a hulladéktermelésünket, a fogyasztásunkat.
2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el.
Az égetés során a potenciális nyersanyagoknak csak energiatartalma hasznosul, az anyag legyártásába vetett munka elvész. A hulladékok elégetésével több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk.
3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul... egészségkárosító anyagokká.
Az égetés során egyáltalán nem szabadulunk meg hulladékunktól, hanem veszélyes hulladékokká és mérgező anyagokká alakítjuk őket.
4. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert.
A hulladékégető tűzterében ellenőrizhetetlen kémiai folyamatok játszódnak le: az állandóan változó összetételű, nedvességtartalmú hulladékban lévő vegyi anyagok reakciója követhetetlen. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert, így a meglevő szűrőberendezésekkel sem tudják az égetőket maximálisan biztonságossá tenni.
5. A hulladékégetők nem munkaerő-igényes, hanem tőkeigényes beruházások.
Az USA-ban - ha a kezelt hulladék mennyiségét vesszük alapul - a válogatás és az újrahasznosítható anyagok feldolgozása 11-szer több munkahelyet teremt, mint az égetés.
6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás.
Az égetés rendkívül bonyolult technológia, amely komoly tőkebefektetést igényel, és magas üzemeltetési költségekkel jár. A Világbank 2000-ben készült jelentése szerint egy égetőmű felépítése és üzemeltetése legalább kétszer annyiba kerül, mint egy hulladéklerakó. Az újrahasznosító és komposztáló berendezések még a lerakóknál is kevesebb pénzt igényelnek.
7. A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat.
Az égetés során keletkező szilárd veszélyes hulldékokat (pl. a salakot) veszélyeshulladék-lerakókon kell elhelyezni.
8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel.
A nagy kapacitású égetők működéséhez sok hulladékra van szükség, ezért távolabbi településekről is ide kell szállítani a szemetet. EZ növeli a szállítási költségeket és átrakóállomások építésére is szükség lehet.
9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív gyűjtés (ki)fejlődését.
Az égetők rendszerint felélik a kommunális hulladékok kezelésére szánt összegeket, így általában kevés pénz marad az átfogó újrahasznosítási és komposztáló programokra. Az égetés egyébként sem igényli a szelektív gyűjtés bevezetését.
10. Az égetők pénzügyi nehézségeiket sokszor a lakosokkal fizettetik meg.
Ha egy égetőműbe kevesebb hulladékot szállítanak, mint amekkora mennyiség feldolgozására tervezték, az a kapacitás kihasználatlanságához, azaz gazdaságtalan működéshez vezethet. A „kárt" sokszor a lakosokkal fizettetik meg.


Rendeletek


Környezetvédelmi rendelet letöltése PDF formátumban

referenciáink

Tekintse meg referenciáinkat egész Európa területén!
Nyír-Clave | Partnereink között tudhatunk sok kórházat